Rendezvényeink

A Magyar―Török Baráti Társaság közhasznú egyesület szívesen lát minden érdeklődőt 2025. januári nyilvános, ingyenes rendezvényén, amelyen 

Prieger Adrienn PhD, egyetemi adjunktus, egyesületünk rendes tagja

(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Európai Jogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszék) 

tart előadást  

“Törökország az európai integráció sodrásában" 

címmel.

Időpont: 2025. január 14, kedd 18:00 - 19:30 óra

Helyszín: Nemzetek Háza, Budapest, VI. ker., Bajza u. 54. mfszt. 1/1. személyesen (vagy online)

“2025-ben 80 éve lesz, hogy  véget ért a II. világháború, amely morálisan, fizikailag és demográfiailag lerombolta a régi Európát. A világháború és azt megelőző korszak tanulságait levonva az Európai Gazdasági Közösség alapító atyái Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide De Gasperi elkötelezték magukat a békés és kölcsönös előnyökön alapuló új Európa felépítése mellett. Ezekben az európai béke- és egységtörekvésekben Törökország, mint a legkeletibb európai ország kezdettől fogva részt kívánt venni, és már az EGK szerződés hatálybalépése előtt jelezte csatlakozási szándékát. Ennek eredményeként született meg a Törökország társulását szabályozó Ankarai Megállapodás, amelynek kitűzött célja Törökország csatlakozásának megkönnyítése volt. Törökország 1987-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, amelynek eredményeként 1998-ban megkezdődött Törökország csatlakozási folyamatának előkészítése az Európai Unióhoz. 1999-ben Törökország tagjelölti státuszt kapott. Törökországgal a csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg. A 2010-es évektől megváltozott geopolitikai helyzetben Törökországnak kiemelt jelentősége van többek között az európai energetikai és biztonságpolitikai rendszer stabilitása szempontjából.”

Előzetes regisztráció nélkül is eljöhetnek az előadásra a Bajza utcába.

Azon a Meetben online is részt vehetnek, kérdezhetnek, hozzászólhatnak. A Meetben az előadás megszakítás nélkül zajlik, max. 100 fő csatlakozhat. Az online belépéshez az előadást megelőző napig belépési linket kell kérni az MTBT e-mail címén:  magyar.torok.barati.tarsasag@gmail.com

A Magyar―Török Baráti Társaság közhasznú egyesület szívesen lát minden érdeklődőt decemberi nyilvános, ingyenes rendezvényén, amelyen Dr. Madaras László régész-muzeológus tart előadást “Avarok Madártávlatból” címmel.

Időpont: 2024. december 3, kedd 18:00 - 19:30 óra

Helyszín: Nemzetek Háza, Budapest, VI. ker., Bajza u. 54. mfszt. 1/1. személyesen vagy online a Meetben

“Előadásomban a Kárpát-medence késő népvándorlás korának (567/568-IX. század első harmada) történetével kívánok foglalkozni az „Avarok törzsországa” – a Magyar Alföld területén. Ennek a területi korlátozásnak két oka van. Egyrészt a magam kutatásai, ásatásai erre a területre koncentrálódnak, másrészt Pannónia vidékének avarkoráról mostanság több átfogó elemzés is napvilágot látott. Legyen elég itt közülük csupán a Walter Pohl, vagy Bálint Csanád kitűnő munkáira hivatkoznom. 

Az első részben megkísérjük áttekinteni a korszak történetének legfontosabb kérdéseit, majd ezt követően beszélünk néhány, az alábbiakban felsorolt olyan történeti problémáról, amelybe megítélésem szerint a régészet kompetensen tud véleményt nyilvánítani, annak ellenére, hogy egyes történészi körök (pl. Kristó Gyula, Szabados György) ezt kétségbe vonják.

Ilyen lehet az avar kagáni székhely helyének problematikája, esetleg egy Avar kagán személyének azonosítása, vagy az avar továbbélés kérdése a IX. századi Kárpát-medence történetében. A maradék időben, ennek okán előtérbe kerülhet − a László Gyula, majd utána néhány régész és történész által, mind a mai napig felmerülő − kettős honfoglalás elméletének ismételt átgondolása is.’

Dr. Madaras László publikációi: publikációi: https://vambery.sk/wp-content/uploads/2021/02/Madaras-Laszlo_publikacioi_2020.pdf

Az előadás témájához kapcsolódóan ajánljuk Önöknek a kecskeméti Cifrapalotában néhány napja nyílt, 2025. december 31-ig nyitva tartó kiállítás megtekintését. amelynek címe: Egy eltűnt nép nyomában. Az avarok élete a Duna-Tisza közén.

A Magyar―Török Baráti Társaság közhasznú egyesület szívesen lát minden érdeklődőt novemberi nyilvános, ingyenes rendezvényén, amelyen bemutatjuk a Napkút Kiadó által most megjelentetett Magyar tudósok levelei  Mehmet Tayyib Gökbilgin török történész professzorhoz (1936-1981) c. könyvet

Időpont: 2024. november 12., kedd 18:00 - 19:30 óra

Helyszín: Nemzetek Háza, Budapest, VI. ker., Bajza u. 54. mfszt. 1/1. személyesen vagy online a Meetben

 Tayyib Gökbilgin a 20. századi Törökország egyik legjelentősebb történésze, akinek munkássága nemcsak jól ismert, de megkerülhetetlen is az oszmán–magyar kapcsolatokkal foglalkozó történészek és turkológusok körében. Nevét a szélesebb érdeklődő közönség is megismerhette a közelmúltban elsősorban annak révén, hogy magánkönyvtárának felbecsülhetetlen értékű része a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárába került 2023 márciusában. További információk…

A kötetben olyan neves tudósok leveleit olvashatjuk, mint Káldy-Nagy Gyula, Rásonyi László. Fekete Lajos, Hazai György, Fehér Géza, Molnár József, Perényi József, Blaskovics József, Németh Gyula.

A könyvet bemutatja: Schmidt Szonja Emese turkológus, műfordító, a kötet szerkesztője, Fodor Gábor, a Történettudományi Intézet Turkológiai Osztályának vezetője, egyesületünk tagja és Altay Gökbilgin, Tayyib Gökbilgin fia.

A kiadvány kedvezményesen megvásárolható a helyszínen.

Az egyesület tagjai Tayyib Gökbilgin következő köteteit kölcsönözhetik az MTBT könyvtárából: 

Nagy Szulejmán szultán (Napkút Kiadó, 2020.)

Oszmán-magyar kapcsolatok. Hatalmi harcok Európában (Napkút Kiadó, 2022.), 

és az eredeti török nyelvű kiadás: Osmanlı-Macar ilişkileri.

Október 19-én tárlatvezetéssel megtekintettük a Szépművészeti Múzeum kiállítását.

Szívesen látjuk az érdeklődőket az egyesület következő nyilvános, ingyenes rendezvényén, amelyen 

 dr. Schmidt Anikó, 

a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztályának vezetője tart előadást 

 “Ellenségből rokonok. Magyar-török kapcsolatok levéltári források alapján” címmel.

Időpont: 2024. szeptember 17., kedd 18:00 - 19:30 óra

Helyszín: Nemzetek Háza, Budapest, VI. ker., Bajza u. 54. mfszt. 1/1. személyesen vagy online a Meetben.

Személyes részvételhez nem szükséges előzetes regisztráció. Az online belépéshez az előadást megelőző napig belépési linket kell kérni az MTBT e-mail címén: 

“A Nemzeti Levéltárban számos török vonatkozású forrást őrzünk. Ezek nagy része a hódoltsági időszakhoz kapcsolódik, ugyanakkor a későbbi évszázadokra vonatkozóan is bőven lehet dokumentumot találni, hiszen a magyar-török kapcsolatok a törökök kiűzésével korántsem értek véget. 

Az előadás áttekinti a magyar és oszmán-török kapcsolatok főbb állomásait, és az egyes fordulópontokat, jellegzetességeket levéltári iratokkal illusztrálja. A több évszázados időintervallumot átfogó előadásból kiderül, hogy az ellenségesen kezdődő viszony a későbbiekben hogyan alakult át barátivá, majd az ugor-török nyelvészeti háborút követően miként kezdtek a magyarok a törökökre rokon népként tekinteni.

Hogyan használjuk történelmi témájú kutatásainkhoz a levéltári forrásokat? Mire adhatnak választ a levéltári iratok? Mit jelent a forráskritika? Jelen előadás ezeket a kérdéseket is igyekszik körbejárni.”

Schmidt Anikó 2016-ban a Magyar Nemzeti Levéltár és a Török Nemzeti Levéltár dokumentumain alapuló forráskiadványt szerkesztett magyar és török kollégákkal közösen, amelynek címe: Török-magyar kapcsolatok az Oszmán Birodalomtól napjainkig a levéltári dokumentumok tükrében. A kötetet az MTBT tagjai kölcsönözhetik egyesületünk könyvtárából.

Feltöltés alatt!

A Magyar―Török Baráti Társaság közhasznú egyesület szívesen látja az érdeklődőket nyilvános, ingyenes rendezvényén, amelyen Ágoston Gábor történész, turkológus, a washingtoni Georgetown University professzora tart előadást “Az oszmán hódítás és Európa” címmel.

Időpont: 2024. június 11., kedd 18:00 - 19:30 óra

Helyszín: Nemzetek Háza, Budapest, VI. ker., Bajza u. 54. mfszt. 1/1. személyesen vagy online a Google Meet videókonferencia alkalmazásban.

Előzetes regisztráció nélkül eljöhetnek az előadásra a Bajza utcába. Az online részvételhez előzetesen belépési linket kell kérni az egyesület e-mail címén.

A tartalomjegyzékhez klikk a borítóra!

Az előadás, Ágoston Gábor 2022-ben megjelent monumentális munkájának főbb eredményeit ismertetve, az Oszmán Birodalomnak Európa és a Közel-Kelet történetében játszott szerepét vizsgálja. Az előadás bírálja azokat a divatos munkákat, amelyek a multikulturalizmus ideológiájának hódolva az oszmán szultánokban reneszánsz uralkodókat látnak és mindenütt a „kulturális cserekapcsolatokat” keresik. De elveti azokat a nézeteket is, amelyek a 16-17. századi bonyolult geopolitikai játszmáit „a keresztény és muszlim civilizációk összecsapására” egyszerűsítik le. 

Az előadás bemutatja az oszmán-európai katonai és gazdasági erőviszonyok változásait és elemzi az oszmán hadügy és diplomácia hanyatlásának okait. Az előadó, aki a rendszerváltás idején török és magyar minisztereknek és magas rangú katonáknak tolmácsolt, különleges empátiával mutatja be a tolmácsok jelentőségét az európai-oszmán diplomáciai kapcsolatokban és hírszerzésben.

Ágoston Gábor az Egyesült Államok legrégebbi jezsuita és katolikus magánegyetemének és az amerikai diplomata- és politikus képzés egyik központjának számító washingtoni Georgetown University történész-professzora. 1984-ben végzett az ELTÉ-n török és történelem szakon, majd az egyetemen tanította a török hódoltság történetét 1998-ig, Washingtonba költözéséig. Jelenlegi oktatási területe az Oszmán Birodalom, a Közel-Kelet és a Balkán története. 

A Magyar―Török Baráti Társaság közhasznú egyesület szívesen látja Önöket következő nyilvános, ingyenes rendezvényén, amelyen dr. habil. Kovács Szilvia, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Középkori Egyetemes Történeti Tanszékének docense tart előadást “A kunok története a mongol hódításig” címmel. 

Időpont: 2024. május 14., kedd 18:00 - 19:30 óra

Helyszín: Nemzetek Háza, Budapest, VI. ker., Bajza u. 54. mfszt. 1/1. személyesen vagy online a Meetben

“A 11. századtól egészen a mongolok 13. századi megjelenéséig Kelet-Európa három meghatározó hatalma a Volga–Káma vidékén elhelyezkedő muszlim Volgai Bulgár Fejedelemség, a steppétől északra, a kelet-európai erdővidékre kiterjedő keresztény rusz fejedelemségek, illetve a Volgától az Al-Dunáig húzódó steppei területen élő nomád kunoké volt, akik a vizsgált időszakban mind a két említett nagy világvallás szempontjából „pogányok” voltak. Az előadásban röviden a kunok történetét tekintjük át a kelet-európai megjelenésüktől hatalmuk bukásáig, és mutatjuk be a térségben betöltött jelentőségüket a szomszédaikkal való kapcsolataikon keresztül.”

Május 11-én 31 fő részvételével egyesületi kirándulást szerveztünk Selmecbányára.

Idegenvezetőnk a nagyszerű Csúsz Balázs volt. Fotó: Kovács Gyöngyi

A Magyar―Török Baráti Társaság közhasznú egyesület szívesen látja az érdeklődőket következő  nyilvános, ingyenes rendezvényén, a Türk Ifjúsági Zenekar koncertjén. Időpont: 2024. április 16, kedd 18:00 - 19:30 óra. Helyszín: Nemzetek Háza, Budapest, VI. ker., Bajza u. 54. mfszt. 1/1. és online (Google Meet). 

A koncert előtt Janurik Tímea, az együttes vezetője 10-15 percben szól "A népzene szerepének párhuzamai a törökországi és hazai iskolai zeneoktatásban" c. tanulmányáról. Az együttes műsora 45-50 perces lesz. Abban többek között a Sary oi c. kirgiz dal hangzik el, melyet egy kedvelt moldvai magyar népdal követ. A két dal közös gyökere megmutatkozik a hasonló dallamban és ritmikában. A török dalok közül Asik Veysel török baǧlamajátékos, vándorénekes dala csendül fel, majd egy zeybek táncdallam, illetve a Dam üstüne cul sererkezdetű népdal és az Üszküdara sari. A kazah dalok közül az Ak bayan szólal meg. Két kedvelt azerbajdzsáni szerelmes népdal, a Sari gelin és az Ay lachin hangzik el, előbbi török népdalként is ismert egy másik változattal. Dallampárhuzamot hallhatunk egy nogáj és egy felvidéki magyar népdal között. A műsorban további dalok is szerepelnek. 

A Türk Ifjúsági Zenekar 2023 januárjában alakult meg Budapesten Hóvári János ny. nagykövet, a Türk Államok Szervezete korábbi budapesti irodavezetője, a Magyar-Török Baráti Társaság alapító tagjának javaslatára. Tagjai között egyaránt vannak diplomás és amatőr zenészek a Türk Államok Szervezetéhez tartozó országokból, akik Magyarországon élnek, tanulnak, s akiket a zene szeretete és barátság köt össze. Repertoárjukban népdalok és nemzeti zeneszerzők művei szerepelnek Magyarországról, Törökországból, Azerbajdzsánból, Kazakisztánból és Kirgizisztánból. A zenészek a gitár mellett olyan népi hangszereken játszanak, mint a citera, dombra, baglama, kiegészítve műsorukat komuzzal, darbukával, de alkalmanként zongorás művet is bemutatnak. A zenekar az alapítás óta Magyarországon, Szlovákiában, Belgiumban és Luxemburgban adott koncerteket.

 A 2009-ben létrejött Türk Államok Szervezetének alapító tagjai: Azerbajdzsán,  Kazakisztán, Kirgizisztán és Törökország. 2019-ben csatlakozott Üzbegisztán. Magyarország 2018, Türkmenisztán 2021 óta megfigyelőként vesz részt a nemzetközi szervezetben.